Helyzetbe hozunk: értsd meg mindent az entomofágiáról
Ma este aperitifre vagy hivatalos a barátaidhoz, és végre találtál egy témát, amiben ők nem jártasak: az ehető rovarok és az entomofágia! Ráadásul készültél is, hiszen az asztalon már türelmesen vár a dobozod sárga curryvel ízesített szöcskékkel.
Íme néhány információ, amivel lenyűgözheted barátaidat!
A rovarok tenyésztése 99%-kal kevesebb üvegházhatású gázt termel, mint a hagyományos szarvasmarha-tenyésztés. A szöcskék, molitorok és tücskök szinte egyáltalán nem bocsátanak ki üvegházhatású gázokat (például CO2-t vagy metánt). Nem rossz, ugye?
Felejtsd el a szöcskevadászatot a mezőkön! Az ehető rovarainkat kifejezetten számukra kialakított farmokon tenyésztik, az adott fajnak megfelelő aljzaton, optimális hőmérsékleti és páratartalmi körülmények között. Ez az entomofágia egyik legnagyobb előnye: a rovarok tenyésztéséhez nagyon kevés helyre van szükség.
Az FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) több jelentése szerint bolygónk művelhető földterületeinek 70%-át már most az általunk fogyasztott állatok takarmányozására használják. Ahhoz, hogy 2050-re 9 milliárd embert el tudjunk látni élelemmel, meg kellene kétszerezni a jelenleg használt területeket, ami természetesen lehetetlen. Most képzeld el, hogy ennek egy részét rovarok tenyésztésére használják, amely akár 12-szer kevesebb takarmányt igényel az azonos mennyiségű fehérje előállításához!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes jelentései szerint a népesség akár 10 milliárd főre is nőhet. Hogyan lehet ilyen sok embert ellátni anélkül, hogy kimerítenénk bolygónk erőforrásait? A rovarok a megoldás részei lehetnek, a fenntarthatóbb fehérjeforrások, például a mikroalgák és növényi alapú alternatívák mellett.
Azt mondják, hogy minden, ami kicsi, aranyos. De azt nem mondják, hogy ami kicsi, az remekül alakítja át az energiát! A rovarok ebben is mesterek, hiszen kevés táplálékból képesek nagy mennyiségű fehérjét előállítani. Mivel nem kell testhőmérsékletüket fenntartaniuk, rengeteg energiát takarítanak meg!
A tücskök a fehérje bajnokai, de a szöcskék és a molitorok sincsenek lemaradva, hiszen a rovarok dehidratált állapotban több mint 50% fehérjét tartalmaznak. Összehasonlításképpen: a marhahús átlagosan 55 g fehérjét tartalmaz 100 g-ban, míg a csirkehús körülbelül 20 g-ot. Kicsik, de erősek!
Ha furcsának találod a rovarok fogyasztását, ne aggódj, nem vagy egyedül! Az emberiség körülbelül egyharmada entomofág, és rendszeresen fogyaszt rovarokat. Japántól Mexikóig, Franciaországig (természetesen a JIMINI’S-szel) több mint száz országban találhatók ehető rovarok minden kontinensen.
Mennyi rovar vár még kipróbálásra! Bár nem tudjuk mindet kínálni a JIMINI’S-nél – bármennyire is szeretnénk –, jó tudni, hogy az entomofágia egy felfedezésre váró világ!
A rovarok mindenütt jelen vannak! Egy tanulmány kimutatta, hogy egy átlagos európai évente körülbelül 500 g rovart eszik meg anélkül, hogy tudna róla. Ezek kis darabok formájában jelennek meg mindennapi ételekben: gyümölcslevekben, zöldségekben, kenyérben, süteményekben, gyümölcsökben stb. Mi már több kilót fogyasztottunk, de ez egy másik történet…
És végül egy ropogós tény: mivel a rovaroknak nincsenek csontjaik vagy porcuk, szinte teljes egészükben (99%-ban) fogyaszthatók, ami csökkenti a hulladékot és megkönnyíti az élelmiszerré alakítást.
Most már készen állsz a következő aperitifre és a társasági beszélgetésekre, ráadásul többet tudsz az ehető rovarok előnyeiről!
Legyen Ön az első, aki hozzászólást ír